Várfejlesztés
Kezdőlap Várfejlesztés Partnerek Kapcsolat Sajtószoba Galéria

Szerelmem, Víziváros

Mintegy 2,7 milliárd forintot fordított a Budavári Önkormányzat a Batthyány utca, az Iskola utca, a Pala utca, a Szalag utca, a Fő utca, a Hunyadi János út és Toldy Ferenc utca önkormányzati tulajdonú műemlék épületeinek megújítására, így a 15 éves program keretében összesen 18 épület nyerte vissza eredeti szépségét. A Víziváros felújított házairól fotókiállítást is rendeztek Szerelmem, Víziváros címmel 2013 őszén a Várnegyed Galériában.

Kapucinus utca 9.

Utcasarkon álló, zártsorú beépítésű, L alakú elrendezésű földszintes lakóház, a Kapucinus utca és Pala utca felé néző barokk homlokzatokkal, középkori maradványokkal.
A telek késő középkori alápincézett háza a Pala utcai déli szárnyon állt. A pince 3, a földszint 4 osztatu volt. Középkoriak a pincei falak, a déli homlokzat armírozott sarkai, a keleti pincei bejárat kőkerete, az ülőfülkesoros helyiség és a kutatás során előkerült pinceablak. A romossá vált épületet a 17. sz. Végén, a 18. sz. elején állították helyre. A mai alaprajzi és közlekedési rendszer, a pincei lejárók és a pinceboltozatok, a homlokzaton nagy, összefüggő foltokban megmaradt szürke vakolat és a párkány alatt körbefutó, bekarcolt szürke-fehér csíkokból álló kváderes sgraffitto festés ebből a korból valók. Ekkor kerültek beépítésre a török sírkövek és a középkori kőtöredékek a falakba, mert a Kapucinus utcában felszámoltak egy török temetőt. A 18. sz. folyamán a telken keretes beépítés készült, ennek maradványa a mai keleti szárny és a nyugati kerítésfal, a Pala utcai szárny ablakkőkeretei és a kosáríves barokk bejárati kapu. A század végétől pincéjében a „Két törökhöz” címzett kocsma működött, bejáratát török fejek és kő cégér díszítette.
Az épület a mai napig őrzi a középkori egységesülő várnegyed leggazdagabb külvárosának, a mai Vízivárosnak korabeli léptékét, jellemző épülettípusát, beépítési módját. Legrégebbi korszakától kezdve minden század beazonosíthatóan rajta hagyta a nyomát. Különleges adottsága annak a folytonosságnak a megléte, amely a magyarországi nem szakrális műemlékeknél ritka: kis mérete, egyszerű, köznapi funkciója révén a középkor óta folyamatosan lakóház volt és a jövőben is az marad.
Egykori, egymást követő tulajdonosai (mészárosok, kéményseprők, ácsok, halászmesterek) hasonló társadalmi státuszúak voltak az évszázadok során, hasonló anyagi lehetőségekkel, ezért mindig csak annyit változtattak az épületen, ami kényelmes lakhatóságát és dekorativitását biztosította. Ezzel korban és konkrétan egymásra rétegződött az elmúlt fél évezred köznapi lakóház építészete, és ízlése, mely a középkori, barokk-kori régiségértéken túl, egyrészt a falazat különleges szövevényességében mutatkozik meg, másrészt a kutatás során megtalált épületdíszítő elemek sokaságában és sokféleségében.
Érdekességét tovább növeli, hogy a II. világháború után nem esett át „korszerű műemlék-helyreállításon”, lehetővé téve, hogy mai korszerű diagnosztikai módszerekkel térképezzük fel az épület múltját.
A falkutatás a budai várfalon kívül eső eddig egyetlen ismert gótikus hármas ülőfülke-sort tárt fel. A sarkokon középkori eredetű, kváderkövekből épített sarokarmírozás látható. Közel harminc darab másodlagosan beépített török turbános sírkő került elő a falazatból, másodlagosan beépített gótikus körtetagozatos nyíláskeretekkel, egyéb középkori faragott kövekkel együtt. Reneszánsz ízlésű, kora barokk freskótechnikával készült kváderezés díszítette a homlokzatokat, a famennyezeteken dekoratív biedermeier minták találhatók.

Batthyány tér 3.

Zárt sorba épített, körülépített udvaros, kétemeletes copf lakóház. 18. század eleji ház emeletráépítésével Hikisch Kristóf építőmester emelte saját maga számára 1793-95 között. Az I. emeleti ablakokat elválasztó, füzéres fejezetű lizénák posztamensei közötti, az évszakokat megjelenítő klasszicista domborművek a 19. század első negyedében készültek. A világháborúban a Gyorskocsi utcai épületrész teljesen rommá lett. Az épület homlokzatát 1955-56-ban állították helyre Borsos László tervei szerint, a teljes felújítás 1973-ban történt meg (BUVÁTI).
2009-ben a Budavári Önkormányzat Nagy Tibor és Miklós Zoltán (PRIVATERV Kft.) tervezésében helyreállította. Megújultak az utcai és az udvari homlokzatok és a tető, a kertet rendezték. A domborműveket Szücs László restaurálta.

Batthyány tér 4. (Gyorskocsi utca 3.)

Zárt sorban épült, két udvart körülölelő, két utcára néző lakóház, a tér felé egyemeletes rokokó, a Gyorskocsi utca felé háromemeletes késő barokk, kora klasszicista homlokzattal.
Két telek egyesítésével, az északi részen álló kora barokk épületrésznek az újonnan emelt rokokó stílusú házba való beolvasztásával 1770 körül építtette Falk József, a város egyik leggazdagabb polgára, a városi sörfőzde és a hajóhíd bérlője. 1730-tól majd száz évig a Fehérkereszt fogadó működött benne. 1816-ban id. Eckermann József tervei szerint a Gyorskocsi utcai szárny háromemeletessé épült ki.
2004-ben történt meg az utcai és az udvari homlokzatok helyreállítása, tető és a kert felújítása, valamint a gépészeti alapvezetékek cseréje. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Nagy Tibor és Miklós Zoltán (PRIVATRADE Kft.). Kutató: Bodor Imre.

Batthyány utca 25.

Zárt sorú, L alakú beépítésű, egyemeletes korai klasszicista lakóház. 1815 körül épült, építészét nem ismerjük. Az épület jelentékenyebb átalakítások nélkül őrzi közel kétszáz éves formáját. Homlokzatán kör alakú mélyített tükrökben az évszakokat, a Napot és a Holdat szimbolizáló domborművű női fejek láthatók.
2000-ben a tető felújítása, a következő évben a lakások korszerűsítése, a külső és belső homlokzatok, az udvari kis épület és a kert felújítása, valamint a gépészeti alapvezetékek cseréje valósult meg. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Nagy Tibor és Miklós Zoltán (PRIVATRADE Kft.).

Corvin tér

A Budai Vigadó és a Kapucinus-templom között fekvő hangulatos kis tér gazdag régészeti lelőhely, amely a Budapest legrégebben lakott városrésze címet is elnyerhetné. Itt kerültek elő ugyanis azok az ősemberi maradványok (kőeszközök és lábnyomok), amelyek az őskőkorból, mintegy 150 000 évvel ezelőttről származnak. Őskori kultúrák sora telepedett meg ezután is az itteni Duna-parton, majd a kelta eraviscus törzs házai emelkedtek a folyóparti lankán. A római foglalás után a vízivárosi római település temetője terült el az 1-4. századig a téren. Évszázadok szünete után a tatárjárás után alapított Buda város lakóházai töltötték ki a teret a Fő utca mentén sorakozva. A házak pincéi ma is megtalálhatók a tér alatt. A török-korban a lakóházak lassú pusztulása kezdődött, amely a 18. században fejeződött be, a kapucinus kolostor fallal övezett kertjei foglalták el helyüket. A mai tér a 18. század végén, a rend feloszlatása idején alakult ki a kőfalak lebontásával. 1997-1998-es régészeti feltárása után (Hable Tibor, Horváth Attila, Mester Edit, Végh András, Budapesti Történeti Múzeum) a teret és a Lajos kutat a Budavári Önkormányzat állította helyre 2000-ben. A Corvin téri támfalhoz épült kis kávézót Kovács Miklós (ARCHIDEA K+K Bt.) tervezte.

Fő utca 3. (Bem rakpart 2.)

Zártsorú, körülépített udvaros, két utcára néző, kétemeletes épület, romantikus homlokzattal. Buda város tanácsa 1861-ben elkészíttette Máltás Hugóval a városi "vízhajtó gép- és bérház" tervét, az épület 1866-ra készült el. Budapest ostroma során a Fő utcai szárny súlyosan megsérült, 1951-ben Sárkány István (BVTI) tervei szerint állították helyre. 2002-ben készült el teljes külső és belső helyreállítása, a tetőtér műteremlakásokkal való bővítése. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Hatvani Katalin és Nagy Gergely (PANNONTERV Kft.).

Fő utca 5. (Bem rakpart 3.)

Két utca közt átmenő telken zárt sorban épült kétemeletes lakóház a Fő utca felé kéttraktusos, a rakpart felé egytraktusos szárnnyal, romantikus nyerstégla homlokzatokkal, melyek közül a Duna-partit később bevakolták. 1860 és 1862 között épült a déli vasúttársaság lakóházának és szivattyútelepének, utóbbi a déli pályaudvar vízellátását volt hivatva biztosítani. Tervei valószínűleg a vasúttársaság bécsi építészeti irodájában készültek. 2011-ben történt a Fő utcai és a Duna-parti homlokzat, az udvari homlokzatok és a tető helyreállítása. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: PANNONBAU-Budapest Kft. Kőrestaurátor: Pajer Károly.

Fő utca 20. (Pala utca 3.)

Utcasarkon álló, L alakú beépítésű, egyemelets lakóház copf architektúrával. Pala utcai szárnya a 15. században épült egyemeletesre. A visszafoglalás után 1700 körül romjaiból újjáépítették. 1811-ben Kapisztory József görög kereskedő Dankó Andrással átépítette, ekkor nyerte mai képét. A világháborúban súlyosan megsérült, tetőzete és udvari szárnyai nagyrészt elpusztultak. 1953-ra a megmaradt utcai szárnyakat Hell Géza tervei szerint helyreállították. 2011-ben utcai és udvari homlokzatait helyreállították, a tetőt felújították, a homlokzati domborművek és a kőmunkák restaurálása történt. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: PANNONBAU-Budapest Kft. Kőrestaurátor: Ludányi Gábor.

Hunyadi János út 9. (Jégverem utca 7.)

Kétemeletes kora eklektikus sarokház, épült 1868-ban. 1866-ban Pan József asztalosüzemet épített Szabó József számára az akkor még üres, és a Kapucinus utca 2–4. sz. területét is felölelő telken. A tulajdonosnak több házat is tervezett az építész, valószínűsíthetjük szerzőségét a fennálló házra. Az épületet 1879-ben Becker Adolf Knabe Ignáccal átalakíttatta, 1885-ben Hofhauser Elek fényképészműtermet létesített benne. 2002-ben történt meg az utcai és az udvari homlokzatok helyreállítása, tető és az udvar felújítása, valamint a gépészeti alapvezetékek cseréje. Tetőterében lakásokat alakítottak ki. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Nagy Tibor és Miklós Zoltán (PRIVATRADE KFT.).

Hunyadi János út 18. (Csónak utca 7.)

Zárt sorú, egyemeletes lakóház romantikus homlokzattal, kertjének hátsó, Csónak utcai oldalán két, ugyancsak romantikus homlokzatú épületrésszel. Máltás Hugó építette Reitter Ferenc a 19. század kiváló mérnök alkotója számára 1856-ban. Többször átépítették, a világháborúban megsérült. Műemléki helyreállítása 1969 és 1971 között történt T. Papp Melinda (Fővárosi I. kerületi IKV, Műemléki Osztály) tervei szerint. 2010-ben a Hunyadi János úti szárny homlokzatát és a tetőt állították helyre, restaurálták a szobrokat és a köveket. Az udvari homlokzat és a terasz műemléki felújítása 2012-ben történt. Helyreállította a Budavári Önkormányzat 2010. évben. Tervező: Kaló Judit (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat). Restaurátorok: Szücs László és Bálint István.

Iskola utca 12.

Utcasorban álló, U alaprajzú, kétemeletes copf lakóház. 1800 körül épült, az évek során többször átalakítva. A függőfolyosókat alátámasztó kovácsoltvas konzolok, az erkélyrácsok, valamint a lépcsőházi korlát az 1860-as évek romantikus munkája. Az I. Világháború után a földszinti teret vasbeton födémmel osztották meg, az itteni nyílások fölé art deco díszítés került. 2011-ben teljes külső és belső műemléki felújítást kapott. Az egyik emeleti szoba frissen előkerült díszítőfestés töredéke restaurálva bemutatásra került. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Miklós Zoltán (PRIVATERV Kft.). Kutatók: Bor Ferenc, Szekér György. Festőrestaurátor: Springer Ferenc.

Iskola utca 14.

Utcavonalban álló, zárt sorú beépítésű, U alaprajzi elrendezésű egyemeletes barokk lakóház, a Víziváros talán legszebb barokk polgári építkezése. A 17. század végén a déli telekhatár mellett épült a telek első háza. Ezt 1746-ban Bernuca János kiemelkedően gazdag kereskedő, belső tanácsos, aki Budán hat házat birtokolt – többek között a Három Korona fogadót (Pala utca 8. sz.) – építette át emeletesre, lényegében a jelen formájára. Az épület mai homlokzati rendszere, a nyíláskeretezések, az asztalosmunkák többsége, a belső stukkódísze ekkori. 2010-ben teljes külső és belső műemléki felújítás történt a lakások korszerűsítésével együtt. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Nagy Tibor és Miklós Zoltán (PRIVATERV Kft.). Kutatók: Bor Ferenc, Szekér György. Festőrestaurátor: Springer Ferenc. Kőrestaurátor: Szűcs László.

Iskola utca 32.

Zárt sorú, L alakú beépítésű egyemeletes lakóház, klasszicista elemeket vegyítő, szolidabb romantikus architektúrával. 1854-ben építette Krövich Antal építőmester saját számára. 1900 körül középső tengelye elé vasbeton szerkezetű erkélyt építettek. 2001-ben, a lakások korszerűsítésével együtt, megtörtént teljes külső és belső műemléki helyreállítása. Udvari homlokzatára Sajdik Ferenc rajzfilmfigurákat festett. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Nagy Tibor és Miklós Zoltán (PRIVATRADE Kft.).

Pala utca 8.

Zárt sorban álló, körülépített udvaros, barokk lakóház, egyemeletes utcai és földszintes udvari szárnyakkal. Az elpusztult középkori ház falainak felhasználásával 1700 körül emelt szabadon álló épület udvari szárnyai a 18. században épültek ki. A II. világháborúban tetőzete és udvari szárnyainak nagy része elpusztult. Helyreállítása Hell Géza tervei szerint 1954-re készült el. 2011 és 2013 között megtörtént az időközben újból megsemmisült keleti szárny rekonstruálása, az utcai és az udvari homlokzati helyreállítás, a kőszerkezetek restaurálása és a tetőfelújítás. A földszinti lakásokat korszerűsítették, a kertet rendezték. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Samu Viktória és Kiss Attila (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat). Kőrestaurátor: Karácsony Zsolt. Festőrestaurátor: Fodor Edina.

Szalag utca 12.

Zárt sorban álló, négyszögletes udvarát négy szárnnyal körülvevő, egyemeletes klasszicista lakóház, Beck Flórián hentesmester építette 1840–1844 között. Az első ház a visszafoglalás után épült a telekre, ezt váltotta fel a vállpárkányra ülő ívezetes architektúrájú jelenlegi épület. Az épület a Pesten számtalan példával bíró klasszicista lakóháznak szinte egyedüli vízivárosi emléke. A világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása Börtsök László (VÁTI) tervei szerint 1960 körül történt meg. Helyreállította a Budavári Önkormányzat, két ütemben (1999-ben történt a tető, 2007-ben a homlokzatok teljes, és a belső részleges helyreállítása). Tervező: Nagy Tibor és Miklós Zoltán (PRIVATERV Kft.).

Szalag utca 18.

Zárt sorú beépítésű, U alakú alaprajzi elrendezésű, egyemeletes copf lakóház. A 18. század elején földszintesre épült ház 1800 körüli emeletráépítéssel és új homlokzati kiképzéssel kapta mai formáját. A háború utáni teljes helyreállítása 1956-ban, Imrényi Szabó Imre (KÖZTI) tervei szerint készült el. 2008-ban teljes körű külső és belső műemléki helyreállítása a lakások korszerűsítésével együtt történt meg. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Solymossy Gabriella és Miklós Zoltán (PRIVATERV Kft.). Kőrestaurátor: Szücs László.

Szalag utca 20.

Zárt sorú beépítésű, U alakú alaprajzi elrendezésű, egyemeletes copf lakóház. 1795 körül épült, korábbi alapokon. Háborús sérülései után szakszerűtlen helyreállítások és változtatások történtek, ezeket az 1960-as teljes műemléki helyreállítás (Imrényi Szabó Imre, KÖZTI) korrigálta, s visszaállította az épület háború előttig megőrzött eredeti állapotát. Teljes körű külső és belső műemléki helyreállítása, a lakások korszerűsítésével, 2009-ben fejeződött be. Helyreállította a Budavári Önkormányzat. Tervező: Solymossy Gabriella és Miklós Zoltán (PRIVATERV Kft.). Kőrestaurátor: Szücs László.

Toldy Ferenc utca 9. (Donáti utca 30.)

Szabadon álló, H-alaprajzú, kétemeletes, gótizáló téglaarchitektúrájú, romantikus stílusú iskolaépület, a Toldy Gimnázium otthona.

Az egykori Budai Főreáliskola Petschnig Nepomuk János grazi származású építész tervei szerint készült házát 1859-ben vették használatba.

A Budavári Önkormányzat 2001-ben a Donáti utcai telken tornatermet magába foglaló épülettel bővítette az iskolát. Tervezője Földes László volt. 2010-ben részleges tető helyreállítás történt természetes palafedéssel és rekonstruálták a hiányzó huszártornyot.

Tervező Földes László (Földes és Társa Építésziroda), szerkezettervező Miklós Zoltán (PRIVATERV Kft.), műemléki kutatás Branczik Márta (Modern Építészetért Nonprofit Kft.).

Toldy Ferenc utca 14.

Zár sorú beépítésű, egyemeletes historizáló stílusú lakóház. Balassa Gyulának építette 1890-ben Hofhauser Elek. A jó arányú, nyugodt homlokzatot a két szint eltérő anyaghasználata és a nyílászárók különbözősége élénkíti. Emeleti, vállpárkányra ülő ívezetes kialakításában a klasszicizmus kedves motívuma köszön vissza. 2004-ben történt teljes külső és belső helyreállítása. A lakásokat korszerűsítették, a tetőtérben újakat alakítottak ki. A telek nyugati oldalán támfalat építettek. Helyreállította a Budavári Önkormányzat Tolvaj János (Rondella Kft.) tervei szerint.

Információ

Hogyan változik meg a Várnegyed közlekedése? Mitől lesz könnyebben megközelíthető gyalogosan vagy kerékpárral a Budai Vár? Milyen lesz a környéken a parkolás rendje? Megmarad-e a „piaci buszjárat”? Hol lesznek a panorámaliftek?

Kérjük, látogasson el rendszeresen honlapunkra, ahol a  Budai Vár és környékének közlekedésfejlesztése kapcsolatban naprakész információkat és érdekességeket talál.

Érdeklődését köszönjük!